Teherlánc- függesztékek kezelése, karbantartása

Fontos tudnivalók a rövidszemű teherlánc-függesztékek kezelésével és karbantartásával kapcsolatban

Az első használat előtt az alábbiakat feltétlenül meg kell vizsgálni:

• a láncfüggeszték megegyezik-e a megrendelttel;
• a láncfüggeszték gyártói bizonylata rendelkezésre áll-e;
• a láncfüggesztéken szereplő azonosító és a teherbírásra vonatkozó adatok egyeznek-e a bizonylat adataival.

Az első használat előtt az alábbiakat feltétlenül el kell végezni:

• A láncfüggeszték rendelkezésre álló adatait be kell jegyezni az emelőgépnaplóba vagy a függeszték nyilvántartásába, illetve ellenőrizni kell, hogy a függeszték adatai ezen dokumentumban szerepelnek-e.
• a kezelőt vagy kezelőket megfelelő oktatásban kell részesíteni a láncfüggeszték használatával és karbantartásával kapcsolatban, és a fenti oktatást bizonyító írásos dokumentumot meg kell őrizni.

Felülvizsgálatok:

Minden használat előtt meg kell vizsgálni a függesztéket egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról:

• azonosíthatóság (egyedi jel);
• időszakos vizsgálat érvényessége;
• károsodás illetve
• meghibásodás szempontjából.

Ha a láncfüggesztéken az azonosító és a biztonságos használathoz szükséges más adatok nem találhatók, vagy az adattábla tartalma nem, vagy nem egyértelműen olvasható, a függesztéket ki kell vonni a használatból!

Ha az időszakos vizsgálat érvényessége lejárt, a függesztéket ki kell vonni a használatból és elkülönítve kell tárolni az újabb vizsgálatig!

Korlátozni kell a használhatóságot

• magas vagy alacsony környezeti hőmérsékletű kedvezőtlen környezetben;
• különösen veszélyes körülmények esetén (hasadó anyagok, olvasztott fém, erősen korrozív környezet, stb.);
• savas vagy vegyileg veszélyes helyen a 8-as és 10-es osztályú láncos függesztékek használata nem ajánlott!

A terhelhetőség korlátozása a hőmérséklet függvényében:

A teherbírástáblázatok szerinti névleges terhelhetőséget az aktuális hőmérséklettartományt figyelembe vevő tényezővel kell szorozni az adott helyen való megengedhető terhelhetőség meghatározásához .

A teherlánc-függeszték használatát fel kell függeszteni és ki kell vonni a használatból, ha:

• erős külső és belső korróziós nyomok láthatók;
• az elemek bármelyikén kopás tapasztalható;
• az alsó vagy felső csatlakozó elemek deformálódtak;
• a lánc megnyúlt (a láncszem hossza 5%-nál nagyobb nyúlást szenvedett, vagy a láncszem belső nyílása több mint 10%-kal tágult);
• a láncfüggeszték bármely elemén alaktorzulás, elhajlás, törés, repedés, bevágás, lekopás, felverődés, rendellenes hézag, elektromos hatás okozta nyom, hegesztési hatás, hő okozta elszíneződés vagy más – biztonságos használatot befolyásoló – eltérés keletkezett.
• lánc esetén a legkopottabb keresztmetszet legkisebb méretének és a rá merőlegesen mérhető távolságnak a számtani átlaga nagyobb kell legyen a lánc névleges átmérőjének 90%-ánál;
• a szemes horog kopása vagy kihajlása esetén - a szájnyílás megengedett méretnövekedése +10%;
• a szerelvények meg nem engedett alakváltozása illetve kopása tapasztalható.

Időszakos felülvizsgálat - teljes vizsgálat (a vizsgálatról naplót kell vezetni!)

• Legfeljebb 6 havonta illetékes, érvényes jogosultsággal rendelkező személynek teljes vizsgálatot kell tartania. Amennyiben a használat során tartósan a névleges terheléssel vannak igénybe véve, akkor legalább negyedévente kell a vizsgálatot elvégezni!
• Legalább minden harmadik felülvizsgálat során statikus terheléspróbának kell alávetni, a névleges terhelés 1,25 -szörösével.

Javítás, karbantartás

• A meghibásodott, vagy a használatból műszaki, vagy más, biztonságos használatot befolyásoló okból kivont láncfüggesztékek vizsgálatával és javításával kapcsolatban a gyártót vagy érvényes jogosultsággal rendelkező szakértőt ajánlott megkeresni, az üzemeltető ne kísérletezzen ezzel!
• A hibás szerelt részegységet az eredetivel azonos paraméterű, műbizonylattal rendelkező újra kell cserélni.
• Javítás esetén el kell végezni az időszakos vizsgálatot is.
• A szerelt láncfüggesztéknek illetve bármely elemének hegesztéssel történő javítása tilos!
• A karbantartás során rendszeresen meg kell tisztítani a függesztéket az esetlegesen rátapadt szennyeződésektől olyan módszerrel, amely a függeszték anyagát nem károsítja. TILOS savas vagy hevítéses módszereket alkalmazni, illetve más olyan módszert amely az esetleges felületi hibákat elfedheti, vagy a függesztéket károsíthatja.
• Tisztítást követően a láncot korrózióvédelem, és a kopás csökkentése érdekében olajozni kell!

Kötözési módok

A nagyszilárdságú teherláncos függesztéket az emelőberendezés horgára vagy közvetlenül lehet ráakasztani vagy megfelelő méretű és teherbírású közbenső szerelvények segítségével. A teherhez csatlakozás is hasonló módon történhet. Horgos csatlakoztatás esetén a beakasztási pont úgy helyezkedjen el, hogy a horogöbölben legyen, ne a horog csúcsán. Ügyelni kell arra, hogy a teher csatlakozó elem minden irányban szabadon mozoghasson a hajlító terhelés elkerülése érdekében.

• Közvetlen (direkt) kötözés: a függesztékág(ak) közvetlenül 1-1 emelési ponthoz kapcsolódik (kapcsolódnak)
• Hurkolt kötözés („alácsapó”) kötözés: a teherláncos függeszték nem a teher kialakított függesztési pontjához csatlakozik, hanem át van alatta fűzve. A láncvég szerelvény(ek) közvetlenül az emelőberendezés horgához vagy az azon elhelyezkedő szerelvényhez kapcsolódnak.
• Szorító kötözés: a függesztékággal vagy ágakkal az emelendő a terhet körbeveszik úgy, hogy az vissza van hurkolva az emelőágra vagy a kötélvég szerelvény van visszaakasztva rá. A terhelhetőség ebben az esetben a névleges terhelhetőséghez képest 20%-kal csökken. Ennél a kötözési módnál különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a teher éles vagy annak tekinthető sarkai a károsíthatják a függesztéket (vagy akár a teher is sérülhet ), ezért szükség szerint gondoskodni kell a megfelelő élvédelemről. Többágú felkötés esetén is kerülni kell a függesztékágak becsavarodását, a teher emelés közbeni elbillenését és elfordulását, illetve ügyelni kell a kötözés irányára is.
• Kombinált és egyedi kötözések: pl. előzőek kombinációja.

Terhelési szimmetriák

Többágú függesztés esetén akkor beszélhetünk a terhelési szimmetriáról, ha a függesztékágak terhelése azonos mértékű. A függesztékek táblázati névleges terhelhetősége szimmetrikus vagy közel szimmetrikus terhelést figyelembe véve vannak meghatározva. Szimmetrikusnak értelmezünk egy terhelést többágú felkötés esetén, ha az alábbi feltételek együttesen biztosítottak:

• a függesztékágak függőlegessel áganként azonos szöget zárnak be, ez a bezárt szöge nagyobb mint 15^o illetve a függőlegessel bezárt szögek közötti eltérés 15^o-on belül van;
• az emelendő teher nagysága a névleges függeszték terhelhetőségének 80%-ánál kisebb;
• a függesztékágak vetületei a vízszintes síkban szimmetrikusan helyezkednek el vagy a vízszintes szögek közötti eltérés 15^o-on belül van (3 és 4 ágú függesztés esetében).

A terhelés aszimmetrikusnak nevezhető, ha a felsorolt feltételek nem biztosítottak. A terhelési aszimmetriából adódó eltérő függesztékág terhelések illetve a teherre átadódó terhelések nagyságát célszerűen illetékes és / vagy szakértő személlyel kell meghatároztatni. Aszimmetrikus terhelés esetén lehetőség van arra is, hogy a többágú függesztéket legfeljebb terhelhetőségének 50%-át figyelembe véve alkalmazzák, azonban ez nem jelenti azt, hogy ezzel a biztonságos felkötés és emelés más feltételeit ne kelljen batartani és teljesíteni!

Más biztonsági szempontok

(A biztonságos emelés feltételrendszerét az Emelőgép Biztonsági Szabályzat meghatározza, az alábbi felsorolás nem teljeskörű.)

A terhelhetőség csökkenése a teher peremének "rádiusza" figyelembe vételével: 

"d" a lánc névleges átmérője		R>=2xd	2xd>R>=d	ÉLES SAROK!
A terhelhetőséget csökkentő (szorzó) tényező		1 (100%)	0,7 (70%)	0,5 (50%)

• Az emelt teher éles pereménél közbetétet, élvédőt, vagy más hasonló funkciójú eszközt kell alkalmazni.
• A teherfelvevő eszközt csak az emelendő tárgy megfelelő teherbírású részeire szabad csatlakoztatni.
• Egy horogba csak annyi kötélhurkot, gyűjtőkarikát, emelőszemet, stb. szabad beakasztani, hogy azok a horog öblébe jól beleférjenek és a horog tengelyvonalától mért 45-45 fokon belül helyezkedjenek el.
• A kezeket és más testrészeket távol kell tartani a függesztéktől azért, hogy elkerülhető legyen a laza függeszték megfeszüléséből előadódható sérülés. Ha emelésre kész, a terhet a laza kötél megfeszüléséig kell emelni. Kissé megemelve a terhet, ellenőrizni kell, hogy biztonságosan helyezkedik-e el és felveszi-e a kívánt pozíciót. Ez különösen fontos a hurkolt vagy más laza kötözések esetén, ahol a súrlódás tartja meg a terhet.
• A terhet emelés és lehelyezés közben kézzel megfogni és vezetni, ha indokolt, csak az alább felsoroltak betartásával szabad:
  - A tehertől nyújtott kartávolságnyira úgy kell elhelyezkedni, hogy a mozgást semmi ne akadályozza;
  - A terhet olyan pontján kell megfogni, hogy a kéz ne sérülhessen meg;
  - A terhet vállmagasságig szabad vezetni;
  - Indokolt esetben külön vezetőkötelet kell használni a nem kívánt teherelmozdulások kiküszöbölésére.
• A függesztéken ideiglenes kötés vagy a függesztőág rövidítése nem megengedett.
• Rúdszerű, hosszú elemeket emelőgerenda közbeiktatásával kell emelni.
• A függesztékek hosszát, az emelési pontokat úgy kell megválasztani, hogy a függesztékágak egymással bezárt szöge a 120^o-ot ne haladja meg.

Többágú függeszték használata nem minden ágon

Elfordulhat olyan emelés, ahol a többágú teherláncos függesztéknek nem használják minden ágát, ekkor a használaton kívüli ágakat a végszembe vissza kell akasztani és az alábbi táblázat szerinti tényezővel kell a terhelhetőséget meghatározni:

A teherlánc-függesztékek tárolása

• Nem szabad a földön tárolni, lehetőleg az erre a célra kialakított száraz helyen, függesztve kell tartani.
• Gondoskodni kell arról, hogy a tárolás közben ne érje semmiféle rongálódás és károsodás (vegyi, hő, mechanikai).
• Ha a függeszték a daruhorgon marad, biztosítani kell hogy ne lengjen szabadon illetve a többágúak ne akadjanak össze, a függesztéket olyan magasságban és helyen kell tartani, hogy ne legyen veszélyforrás vagy kockázati tényező.