» KEZDŐLAP


TERMÉKEINK

» EMELŐESZKÖZÖK

» TEHERMEGFOGÓK

» HIDRAULIKUS RAKLAPEMELŐK

» SODRONYKÖTELEK

- Általános tudnivalók

- Egyszersodrott spirálkötelek

- Kétszersodrott pontérintkezésű kötelek

- Kétszersodrott vonalérintkezésű kötelek

- Kétszersodrott többrétegű sokpászmás kötelek

- Speciális DIEPA kötelek

- Speciális BRIDON kötelek

- Egyéb speciális darukötelek

- Erdészeti kötelek

- Földelő sodronyok

- Rozsdamentes kötelek

» ACÉLSODRONY FÜGGESZTÉKEK

» TEHERLÁNCOK

» MŰANYAGSZÁLAS EMELŐKÖTELEK

» SZERELVÉNYEK

» RAKOMÁNYRÖGZÍTŐK

» ÉL- és RAKOMÁNYVÉDŐK

» GÉPJÁRMŰCSÖRLŐK


» ÁRAJÁNLAT


» KAPCSOLAT



TERMÉKKERESŐ

 

SODRONYKÖTELEK - Általános tudnivalók

Általános tudnivalók, információk

Általános tudnivalók a sodronykötelekről


Az alábbi információk vonatkoznak mind a korábbi DIN szabványsorozat, mind az EN 12385 szabvány szerinti kötelekre. (Az acélsodronykötél gyártó társaságok napjainkban még mindkét szabványsorozatot alkalmazzák, így a továbbiakban viszont az egyszerűbb azonosítás érdekében az ismertebb DIN szabvány szerinti kötélszerkezet hivatkozásokat használjuk.)

Elemi szál:

A pászmát alkotó nagyszilárdságú acélhuzal, mely lehet csupasz vagy horganyzott.

Kötélbetét:

A középső "szál" amely köré a kötelet sodorják. (A gyakorlatban a középső "szál" már önmagában is valamilyen sodrott szerkezetet, pászmát vagy kötelet takar.) Anyaga lehet rostos, (természetes vagy szintetikus) illetve acél. A kötélbetét kiválasztásánál a mechanikai, a vegyi és a hőhatásokat kell figyelembe venni. Pl.: melegüzem, nagy terhelés - acélbetét, kültéri alkalmazás, vegyi hatás - műanyagbetét, stb.

Sodronykötél betétek jelölésének összehasonlító táblázata:

Tétel vagy elem EN DIN MSZ ISO
12385-2 3051 15820/1 3578
Rostos betét FC FE Ao FE
Természetes rostos betét NFC FEN - -
Szintetikus rostos betét SFC FEC Ap, Ar FC
Tömör műanyag betét SPC - - SF
Acél betét WC SE - -
Huzal pászma betét WSC SEL (Am) IWS
Önálló sodronykötél betét IWRC SES At IWR
Önálló sodronykötél betét alakított pászmákkal IWRC(K) - - -
Önálló sodronykötél betét műanyaggal EPIWRC - - -
Alakított huzal pászma betét KWSC - - -

 Kenés:

A felhasználó igénye szerint a kötelek a kopás illetve a korrózió csökkentése érdekében zsírral kenhetők.

A kenés módja lehet:

  • belső (csak a rostos betét van impregnálva, a kész kötél külső felülete száraz)
  • külső (a kötél külső felülete van zsírozva)
  • külső-belső, intenzív kenés (a kötél külső felülete és a betét egyaránt zsírozott)

Egyszersodrott kötél (pászma) :

  • Egy központi maghuzal köré egy vagy több réteg huzal van sodorva.
  • Több réteg esetén váltakozó irányú a sodrás és a külső réteg iránya a meghatározó. Jellemzője a nagy merevség és a jó méret illetve alaktartás (Pl.:bowdenek, spirálkötelek)

Kétszersodrott kötelek:

  • Egy központi betét köré egy, vagy több réteg egyszersodrott pászma van sodorva. A pászma és a kötélsodrás iránya szerint lehetnek kereszt-, illetve hosszsodrásúak.
  • A keresztsodrásúak jellemzője a mérsékelt forgáshajlam, a hajlékonyság, és a könnyű kezelhetőség. A hosszsodrású kötelek ezzel szemben forgásra hajlamosak, viszont nagyobb a dinamikus terhelhetőségük és kopásállóbbak.
  • A többrétegű kötelek forgásszegények vagy forgásmentesek, ezért egy kötélágban nagy emelőmagasságra alkalmasak. (pászmaspirális, Superflex kötelek)

Az acélsodrony kötelek cseréje:

Az emelőgépek időszakos felülvizsgálatakor el kell dönteni, hogy az acélsodronykötélen lévő elváltozások, meghibásodások, deformációk szükségessé teszik-e a kötélcserét.
A kötélcsere szükségességének megállapításakor az MSZ 9745/3. számú, "Darusodronykötelek, kötélkorongok- és dobok. Kötélcsere szükségességének megállapítása." című szabványban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. Megjegyzendő, hogy a szabványban ismertetett hibák egy részének feltárásához segédeszköz kell, valamint a feltárt hibák minősítéséhez nagy gyakorlat szükséges.

A kötélcserét az alább felsorolt hibák szükségessé teszik:

  • Ha a kötél egy vagy több pászmája elszakadt.
  • Ha az elemiszál-törések a kötél átmérőjének hatszorosánál (6d) rövidebb szakaszon, de egy csoportban, koncentráltan helyezkednek el.

  • Ha a kötél belsejében lévő rostos betét elkopott, elhasználódott, vagy az acélbetét elszakadt (ez szemmel kívülről jól látható átmérőcsökkenésben jelentkezik).
  • Ha a külső és belső kopás következtében a kötélátmérő az első próbaterhelés után mért kötélátmérőhöz képest 15%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor a kötelet még abban az esetben is le kell cserélni, ha látható elemi száltörés nincs rajta. Annak érdekében, hogy a 15%-os kötélátmérő csökkenést meg tudjuk állapítani, feltétlenül szükséges minden egyes próbaterhelés után az emelőkötél átmérőjét a "Darukönyvbe" bevezetni. A kötél d átmérőjét a vizsgálatkor a legtávolabbi pontok között kell mérni.

  • Ha a kötél elveszítette a rugalmasságát. A rugalmasság elvesztésére utaló jelek: a kötélátmérő értéke lecsökken; a kötél maradandóan megnyúlik; a pászmák közötti hézagok megszűnnek; a kötél merevebb lesz vagy elveszti a hajlékonyságát; a pászmák között finom barna por jelenik meg.

A kötél egyes elemi szálainak a belső kopását a kötél hajlításakor a pászmáknak és az elemi szálaknak egymáson való elcsúszása, míg a külső kopását a kötél és a kötélkorong, vagy kötéldob közötti megcsúszása okozza.

Ha külső vagy belső korrózió nyomait fedezzük fel az elemi szálakon:

A külső korrózióra utaló, jól látható jelek az elemi szálak felületén maradó nyomok (vakrozsda).
A huzalok belső korróziója a következőkből állapítható meg:

  • a kötél átmérőjének lecsökkenése;
  • a pászmák közötti hézagok megszűntek;
  • gyakori elemiszál törések a pászmákban;
  • finom barna por képződése az elemi szálak között.

Ha a kötélen rendellenes alakváltozások lépnek fel:

  • A hullámosság mértéke a d átmérő 1/3-ának értékét elérte. A hullámosság meghatározható úgy, ha az emelődobról lelógó terheletlen kötélhez hosszirányban egy vonalzót érintünk, és mérjük a vonalzó és a kötél legnagyobb távolságát.
  • A kötél kikosarasodott. (A külső pászmarétegek meglazultak, vagy ha a külső pászmarétegek egy szakaszon hosszabbak mint a belsők.)

  • Az elemi szálakon hurkok képződtek. Az egyes elemi szálak, vagy elemi szálcsoportok a kötélkoronggal vagy kötéldobbal ellentétes oldalon kitüremkedtek és hurok formájában jelentek meg.

  • Az egyes pászmák, vagy az elemi huzalszálak fellazultak.
  • A kötél helyileg megvastagodott, vagy a kötélbetét kitüremkedett.

  • Helyi keresztmetszet-csökkenés.

  • A kötélen összenyomódás, maradó alakváltozás keletkezett. Rendszerint mechanikai sérülés vagy hibás dobra történő felcsévélés következménye.
  • A kötél teljes keresztmetszetében hurok, csomó keletkezett.

  • A kötél megtörése éles tárgyra való felcsévélés következménye.

  • Ha a kötelet erőteljes hő, vagy elektromos hatás érte, amire elszíneződés, mechanikus sérülések, égésnyomok utalhatnak.

Abban a szerencsés esetben, ha a kötél sérülései a kötélvég befogásánál, vagy annak közvetlen közelében jelentkeztek, és lehetőség van a kötél hosszának csökkentésére, úgy nem feltétlenül szükséges a kötelet cserélni, hanem lehetőség van új kötélvég-befogás készítésére. A hibát kiváltó okot természetesen ebben az esetben is meg kell szüntetni.

A kötélcsere megtörténtét, időpontját, okát a "Darukönyvben" rögzíteni kell. Kötélcsere után terheléspróbát kell végezni!


 
© 2010 GTE Sodronykötél Kft. - Emeléstechnika